Magyarországi vasútvillamosítás
A 19. század 30-as éveire jellemző volt az ipari forradalommal, a gépesítéssel járó gazdasági fellendülés, amely szükségessé tett a közlekedés nagymérvű fejlesztését. Ez vonatkozott az úthálózatok kiépítésére, a folyók szabályozására és hajózhatóvá tételére, valamint a vasútépítésre is.
A gőzüzemű vasúti vontatás Magyarországon 1846-ban indult meg a Pest-Vác vonal átadásával, amely 77 évvel később a villamos üzemű nagyvasúti vontatás bölcsőjévé vált. 1923. október 31-én a Budapest Nyugati Pályaudvar – Alag közötti szakaszon történt az első fázisváltós próbamozdony üzembe helyezése.
Budapest elsők között járt a városi közúti vasutak villamosításában. A fővárosban 1896-ban épült meg az európai kontinens első villamos üzemű földalatti vasútja.
Az első nagyfeszültségű nagyvasúti villamos vontatási rendszert Kandó Kálmán alkotta meg. Az ő munkásságának köszönhetően a magyar ipar a háromfázisú nagyvasúti vontatással beírta nevét az elektrotechnika történetébe.
Ez a kiállítás a hazai vasútvillamosítás fejlődését mutatja be, emléket állítva a kiváló gépészmérnöknek, konstruktőrnek Kandó Kálmánnak, aki elméleti tudásával nemcsak a hazai, de külföldi szakkörökben is nagy elismerésre tett szert.
